A tokaj-hegyaljai borokat egy különleges hordótípusban, a gönci hordóban szállították Magyarországról egészen az orosz cár asztaláig. A borvidéken szorgalmas kádárok dolgoztak, az ezen a vidéken készített, jellegzetes hordó Gönc községről kapta a nevét.
A tokaji borokat már egészen korán, a 15. századtól kedvelték határon innen és túl, ezért nagyon hamar fontossá vált a szállítás kérdése. A borokkal teli hordók sokszor hosszú napokat, sőt heteket utaztak, ráadásul olyan földutakon, amelyek akadályokat gördítettek a szekerek elé. A gönci hordó évszázadokon át mércének számított a borkereskedelmet lebonyolító hosszú szekerek elkészítésénél.
A jobb helykihasználás és a biztonságos szállítás érdekében született meg ez a hordófajta és vált szinte azonnal a legkedveltebb darabbá szerte az országban, később pedig szerte a világon is. A Tokaj-Hegyalján borűrmértéknek számító gönci hordó űrtartalma a történelem folyamán többször változott. A XVII. század elejéig 352,5 liter, a XVII. század további részében viszont már csak 201,44 liter bor tárolására volt alkalmas. A XVIII. századtól ez tovább csökkent 151,07 majd 147,73 literre, míg végül a XIX. századra 135,75 liter lett az űrtartalma, és így van ez egészen mostanáig. A gönci hordó a kezdetekben jellemzően zempléni kocsánytalan tölgyfából készült. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú zempléni tölgy kiváló hordóalapanyag, és mivel a hordónak nagy szerepe van a bor érésében, nem csoda, hogy a kiváló alapanyagból készült gönci hordók hamar a borászok kedvencévé vált.
A tokaji Világörökségi Bormúzeumban nemcsak a gönci hordók és a tokaji nedűk történetét tudhatjuk meg, de az is kiderül, hogy milyen üvegekben szolgálták fel a borokat a királyi udvarokban és milyen eszközöket használtak régen a borkészítéshez. Szőlőtőkék között kalandozunk a Disznókő Birtokon, ahol zempléni és tokaji alapanyagokra fókuszálva készülnek a zamatos furmintok és a méltóságteljes aszúborok, és találkozunk Hotyek Attila kádárral is, aki bevezet minket a kádármesterség rejtelmeibe.
Göncön, a Huszita-házban megtudjuk, milyen mesterségeket űztek a helyiek az elmúlt évszázadokban, megnézzük az itt kiállított különleges gönci hordót, majd erdei kirándulásra indulunk, hogy megismerkedjünk az errefelé őshonos fákkal és azt is megtudjuk, milyen fatípust érdemes használni hordókészítésnél.
Gönc, Huszita ház - a megye első múzeuma jelenleg is látogatható
