Abszolút aktualitása van annak a történetnek, amit a Református Betlehemben hallottam. Ahogy belépünk a templomkertben található Mantskovits Múzeum vincellér házába, egy lovasszekéren utazó kereskedővel, és a híres gönci hordókkal találjuk szembe magunkat. Magamtól végképp nem jöttem volna rá, hogy mit keres az ott, és mi köze a reformátusokhoz, a Bibliához, és egyáltalán, hogy is jön ez ide? Talán az úrvacsorához felajánlott bor? Rövidesen választ kaptam az idegenvezetőtől a fel sem tett kérdésemre.

Károlyi Gáspár, a családját ért sorozatos tragédiák után feltette arra az életét és összes vagyonát, hogy magyarra fordítsa a Bibliát. És a Károlyi vagyon nagy része is borból származik. Második házassága révén jutott a tokaji Hétszőlő birtokhoz. A pestisjárványban elhunyt családja utáni gyász rávilágította arra, hogy földi dolgokra nem akarja költeni már pénzét, ezért eladta a megmaradt szőlőbirtokát, és az azért kapott összeget is a Biblia fordítására és nyomtatására költötte. Egyrészt így lett borból Biblia.

1589-ben kezdődtek meg a nyomtatási munkálatok, amit Mantskovits Bálint lengyel származású nyomdászmester vezetett. Biztosan ennek apropóján származik az eredeti Vizsolyi Biblia papírja Lengyelországból.

A kereskedők a Göncön és Vizsolyon keresztül vezető kereskedelmi útvonalon szállították a tokaji borokat Krakkóba. (Egy korábbi bejegyzésemben már tettem említést a Bor-só útról, amiről hegyet is neveztek el Hejcén.) A bort kivitték Lengyelországba, és visszafelé hozták a papírt a nyomdába, hogy folytatódhasson a magyar nyelvű Biblia papírra vetése. Gondoljuk csak el, hogy annak idején egy ív könyvnyomtatáshoz szükséges papír az arany árával vetekedett. És míg a papírért borral is fizettek, addig a feudalizmus idején titkos tevékenységnek számító bibliafordításhoz szükséges illegális fuvarért Rákóczi Zsigmond áldozott sokat a kereskedők bérére.

Szóval így vált Bibliává a bor Vizsolyban. Nem gondoltam elsőre, hogy ilyen kézen fekvő, abszolút racionális válasz van a falon található feljegyzésre.

Mi abaújiak nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a reformáció folyamatában itt született az alapmű, a mérföldkő, a mára hungarikummá vált Biblia. Károlyi Gáspár nem csak hitünk hőse, de a magyar nyelv fennmaradásában is óriási szerepet játszott.
Az reformáció ötszázadik emlékévének tiszteletére látogassanak el Vizsolyba, ahol korabeli nyomdagépen ki is nyomtathatják a Biblia első oldalát a református Betlehemben, amit meg is tarthatnak emlékül.