A vizsolyi református templommal kapcsolatban a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy Károlyi Gáspár itt fordította magyarra a Bibliát. Leginkább ezért is kelsz útra meglátogatni a műemléket. Aztán az idegenvezetés alkalmával kapsz nagyon sok figyelemfelkeltő és izgalmas információt: mint például, hogy tulajdonképpen borból lett a Biblia, valamint hogy ez is egy árpád kori fénytemplom.
Amikor egy kedves újságíró ismerősömmel voltam a templomban, és a lelkész úr közölte, hogy ez is egy fénytemplom, én nem tudtam hová tenni az információt.
Amikor Péter közölte, hogy az írek több ezer kilométert is hajlamosak utazni, hogy fénytemplomban házasodhassanak, tudtam, hogy ennek utána kell járjak.
Az internetes kutatásaim során bukkantam rá egy építészettel foglalkozó szaklapban, hogy a vizsolyi templom az ikerépülete a veleméri templomnak, ahol több hónapos kutatómunkával sikerült dokumentálni, hogy a főhajón elhelyezkedő ablakok melyik évszakban melyik freskót világítják meg. A faliképek nem csak úgy időrendiség szerint lettek megfestve, hanem úgy vannak pozicionálva, hogy a bibliai események történtének naptári idején a napfény az éppen aktuálisat világítsa meg. Például a téli napfordulókor (Krisztus születésének ünnepén), a Mária karján ülő kisdedre vetül a fénycsóva.
Érdemes lenne egy nappal működő kamerát az épületbe helyezni egy teljes évre, aztán pedig végignézni, hogy hogyan vonulnak a természetes reflektorfények a freskókon.
A reformáció idején a falfestményeket lemeszelték, aztán avatatlan kezek megpróbálták felfedni, így sok sérült, és meg is semmisült, de azóta már restaurátorok is dolgoztak a felületen, így egy jó párat sikerült megmenteni.
Hihetetlen számomra, hogy az árpád korban milyen tudatossággal és tudományossággal építették az épületeket, pedig annak idején még korlátozottan álltak rendelkezésre technikai eszközök, amik segítették a keletelést. Mert az ősi imádkozási szokásoknak megfelelően a szentélynek kelet felé kellett néznie.
Bolgár Csaba fotói szerepelnek a blogbejegyzésemben, mert nagy ámulatomban még fotózni is elfelejtettem. Szóval ha valaki legközelebb a vizsolyi templomba kirándul, jegyezze fel nekem, hogy melyik időpontban épp mit világított meg a napsugár.