A Zemplén neves kövei
2017. szeptember 30. írta: Major Éva

A Zemplén neves kövei

Jó sok kő van a Zempléni hegységben, főleg, hogy egy vulkanikus eredetű vonulatról beszélünk. Egy-kettő azonban nevet is kapott, sőt hírnevet. A Zemplén neves kövei a túraútvonalak tájékozódási pontjai is, és akkorák, hogy egy tornacsukával nem nagyon tudnánk odébbrúgni.

zemplen1.png
Fotó: Tomka Mihály

0. km kő

Kezdjük a zéróval, az origóval, a minden dolgok eredőjével, a 0. kilométerkővel. Igen, nekünk is van egy, igaz nincs hozzá Clark Ádám placcunk, körforgalmunk és siklónk, ami felvinne a Milicre, de olyan büszkék vagyunk rá, mintha innen indulna a Föld Istenanyjához vezető út.
Hollóháza. Itt van a Kéktúra kiindulópontja. Az országot átszelő 1160 km-es túraútvonal első lépését a Zemplénben tehetjük meg, ha bevállaljuk a 27 szakaszból álló, látnivalókkal teli gyaloglást.

22157072_1392473270868150_1013607327_n_1.jpg

Pengő-kő

Kíváncsi lennék a nevének eredetére. Vajon a pénzre utal, vagy húrokra? Sokak szerint hangot hallat, amikor megütjük, de inkább a rétegződése miatt kapta a nevét, mert olyan, mintha mesterségesen lenne egymásra pakolva a sok pengő. A jégkorszakban képződött rovátolódás tényleg különleges látvány.
A Zempléni 700-asok között az egyik legkisebb. Kereken 700 méteren szívhatjuk a friss levegőt a szikla tövében. A kék jelzést követve Regécre jutunk innen. Összefonódnak a turistautak: a Szent-Erzsébet és a Rákóczi útvonal is együtt megy a Kékkel egy szakaszon.

dsc_4843140_masolat_1.jpg
Fotó: Szatmári Zsolt

Nagy Péter mennykő

Itt állítólag nincs kérdés, a 'ménkű'-ről kapta a nevét a szikla. (na de ki az a Nagy Péter?) A villámok nyaldossák egy nagy viharban. Lehet, hogy a vulkanikus eredetéből adódóan vonzza az elektromosságot.
709 méterről tárul elénk olyan látvány, hogy nem is akarunk hazamenni innen. A magyarországi kilátóhelyek között mindenképp dobogós helyezett lenne, ha számítana az ilyesmi, ugyanis nekünk a legszebb. Innen láthatjuk, hogy a  Zemplén olyan, mint gyermek korunkban rajzoltuk a hegyeket: hegyes háromszögek, és még véletlenül sem kerekdedek, mint a legtöbb középhegységünk.

dsc_4841108_masolat.jpg
Fotó: Szatmári Zsolt

Sólyom-kő

Szintén csak a minimumot teljesítette, hogy bekerülhessen a Zempléni 700-asok közé. Éppen annyi: 700 m magas. 22 m-es falmagasságával - ami függőleges - nem is kérdés, hogy a sziklamászás elkötelezettjeinek kedvenc helye. Természetes mászóiskola, ahová többször szerveződik mászótanfolyam.  Áthajlás, repedés, fal, sőt, tetőáthajlás mászás is gyakorolható. Hejcéről és Fonyból is megközelíthető.

20150417-img_5399.jpg

Fotó: The Paprika Projekt

Rákóczi-kő

Itt minden a Rákócziakról szól, nem hiába, hisz a nagyságos fejedelem Regécen nevelkedett. Itt szívta magába a tudományokat, itt ismerkedett a kardforgatás, és vadászat tudományával és Abaúji konyhaművészet remekeiből tálalták elé a finom fogásokat.
A Rákóczi-kő őrzi a jégkorszak nyomait és az ősök hagyatékát. Eltéveszthetetlen, mivel a Rákóczi címer van belevésve. A hiedelem szerint a fejedelem lovának a patkója akkor vágódott a kemény andezitbe, amikor Rákóczi a lovával egyetlen lendülettel szökkent ide a mintegy 3 kilométerre található Regéc várából. (Tamáskó Ödön, 1958.)

rakoczi_ko.jpg

Ha nekünk nem megy úgy a szökkenés, hogy 3 km-t csak úgy hipp-hopp átugrunk, akkor is jó kis kirándulási helyek vannak felsorakoztatva. Csillagtúra szerűen is bejárhatóak a Zempléni neves kövek, de bevállalósak is lehetünk, és erőltetett menetben végigtolhatjuk.
Megszállni Telkibányán, Regécen, Hejcén, Vizsolyban és Boldogkőváralján érdemes.

A

A bejegyzés trackback címe:

https://abatur.blog.hu/api/trackback/id/tr1812904196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.