A Bebek család generációkon át folytatott pénzhamisítási tevékenységének köszönhetően dinasztiaként emlegetik őket. Mivel a család szinte minden tagja magas állami vezetői pozíciót töltött be, így függetlenül attól, hogy sokan tudomást szereztek a pénz kétes eredetéről, kénytelenek voltak fizetőeszközként elfogadni azt, mivel megfenyegették a helyieket, hogy súlyos következményekkel jár, ha nem így tesznek. Történt mindez 1552-1560 között Abaúj-Torna Vármegyében, Boldogkő várában.

A történet hiteléül szolgál a Boldogkői várban található numizmatikai kiállítás több darabja. A látogatóknak lehetősége van megtippelni, hogy vajon melyik lehet a hamis, és az igazi korabeli pénz. De vigyázni kell ám, mert ha a várúrnő jelenlétében sikerül eltalálni, hogy melyik a hamis pénz, úgy nem elismerésre számíthat az ember, hanem a vártömlöcbe zárásra, mivel a jó tipp már feltételezi, hogy jártasak vagyunk a pénzhamisítás tudományában.

A régészeti ásatások során az alsóvárban talált kis olvasztókemence ülepítő medencéi és kivezető csatornái is mind ércmegmunkálásra vallanak, amiből egyértelműen bizonyítást nyer az érmeverői tevékenység.

A Bebek család házasság útján szerezte meg a Boldogkői várat, de mivel elég zsivány famíliáról beszélünk, így nem sokáig volt a birtokukban. A modern kori Wall streeti farkasok csak tanulhatnak Bebekéktől: még a várat is fizetőeszközként használták, ugyanis Bebek György 1560-ban, az értékes túsznak számító Ahmed pasáért elcserélte.  

A hét tündér legendája után talán ez is lehet elég érdekes történet ahhoz, hogy meglátogassák a Zemplén kapujában található erődítményt, aminek sok száz éves történetét tarkítják még titkok, mítoszok és mondák.  

Augusztus 5-én a XVI. Várjátékokon egy valódi középkori időutazáson vehetnek részt, ahol zászlóforgatók, gólyalábasok, vásári komédiások repítik vissza a középkorba a látogatókat, viszont a hely szelleme bármelyik hétköznap magával ragadja az arra fogékonyakat.