Hejcei legendák
2017. május 22. írta: Major Éva

Hejcei legendák

Régen a tulajdonneveket nem csak úgy kitalálták, mindennek jelentése volt. Így lett Kováts a kovács, így lett Mészáros a hentes és így született a hejcei Borsó-hegy neve is.
Most pedig képzeljük magunk elé, ahogy a középkori uradalomban a boldogkői várjobbágyok szüretelik hegynek fel a jó minőségű zsenge tavaszi zöldséget … Neeem, ez csak a vicc kedvéért volt.  :-)

13096274_933297053452443_6470523578092192239_n.jpg

Forrás: Barangolás a Zempléni-hegységben facebook oldal

Abaúj-Torna vármegye fontos kereskedelmi útja vezetett Hejce mellett, Göncön és Kassán át Lengyelország felé, a tokaji bor és a só útja volt ez, innen az elnevezés. Ezen az úton változott Bibliává a bor, de ezt majd egy másik bejegyzésben mesélem el.
A térség híres bortermelő vidék volt, így nem csoda, hogy a település szinte minden házához tartozik pince. A püspöki kastélyhoz tartozó pince pedig különleges szerepet kapott a második világháború idején, ugyanis itt rejtették el a kassai Szent Erzsébet székesegyház szárnyas oltárát, és a városi múzeum kincseit. A helyieknek sikerült megőrizni az értékeket, mert ma az eredeti helyükön tekinthetőek meg.

hejce_pince_1.jpg

A  hejcei kastélyt gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette annak a Fellner Jakabnak a tervei alapján, aki az egri líceumot is tervezte. Először az egri, majd a kassai püspök használta nyaralóhelyül. Volt egy szóbeszéd, miszerint az egyházi vezetőket ide száműzték, akik nem akartak a politikai akaratnak behódolni. Akiket pedig a püpöki karban maradtak, fenyegették  azzal, hogy egyszer úgyis Hejcére kerülnek. Az itt lakók nem élvezhették a nyugalmat, ugyanis figyelték minden léptüket, és hallgatták minden szavukat. Olyan komoly lehallgató rendszert üzemeltettek a kastélyban, hogy az akkori elektromos rendszer nem bírta a terhelést.
Az épület manapság már nem látogatható, pedig a kápolnájáról ódákat zengenek.

 hatarok_nelkul_mindenfele.jpg

Forrás: Határok nélkül mindenféle facebook oldal

A Borsó-hegy egyébként a maga 747 m-es magasságával egyik teljesítőpontja a Zempléni 700-as túramozgalomnak, bár utóbbi időben nem a pecsételés miatt járnak arra a turisták. Nem gondoltuk volna, hogy zarándokhely lesz a hegy, és a történetéhez vér fog tapadni, de itt történt az a repülőgép-katasztrófa, ahol 42 szlovák katona vesztette életét 2006-ban 15 km-re az otthonuktól. A hegytetőn kopjafák, a faluban egy szobor emlékezteti az arra járót a tragédiára.

miko_lajos.jpg

Forrás: Mikó Lajos

Élénk kulturális élet folyik itt, a művésztábor már több, mint 25 éves múltra tekint vissza, a kommunikációs és színjátszó tábor középiskolásoknak most bontogatja szárnyait.

A településen több szálláshely is található, a vidéki környezetbe illő, de minden kényelemmel felszerelt egységek.

Hejce tündéri kis zempléni falu, amit a Szerencs-patak szel ketté, és az azon átívelő barokk kőhidak igazi mediterrán hangulatot idéznek. Egy séta erejéig mindenképp érdemes meglátogatni, de ha a csillagtúránk központjául választjuk, akkor sem csalódunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://abatur.blog.hu/api/trackback/id/tr9412508677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZON 2017.05.23. 12:58:02

kb. másfél órás, nem túl megerőltető túra a faluból az emlékhely. Torkon ragadja az embert, ugyanakkor magasztos is. Ha viszel egy szál virágot, vagy egy kis mécsest, azt nem fogod bánni.

Ferenc Kormos 2017.07.12. 20:53:24

"Most pedig képzeljük magunk elé, ahogy a középkori uradalomban a boldogkői várjobbágyok szüretelik hegynek fel a jó minőségű zsenge tavaszi zöldséget" Nos: ne képzeljük! Mivel Hejce 1009-től - mikor még nem volt Boldogkői uradalom - a jobbágyfelszabadításig az egri, majd a kassai püspökség birtoka volt, így itt nem lehettek boldogkői várjobbágyok! Az egyházi vezetők száműzéséről: nem legenda, tény, hogy az 50-es 60-as években két püspököt is ide internált a kommunista hatalom ( a váci és veszprémi püspököt), és valóban lehallgatták őket. Mi gyerekként többször meglestük a kastély parkjában sétáló főpapokat.

Major Éva · https://www.facebook.com/abatur.hu/ 2017.07.12. 22:32:36

@Ferenc Kormos: Köszönöm a helyreigazítást és a kiegészítést!